 |
Fontos Portlok |
|
|
| | |
|
UTIKNYVEK |
|
|
| | |
|
IRODALOM |
|
|
| | |
|
ZENE |
|
|
| | |
|
RDEKESSGEK |
|
|
| | |
|
MAGYAR INDIA UTAZK |
|
|
| | |
|
POLITIKA |
|
|
| | |
|
|
|
BUDDHIZMUS |
|
A Buddhizmus szlõfldje az kori India. Ltrejttnek dntõ oka valsznûleg a kasztrendszer, s az azt szentestõ Brahmanizmus megmerevedse volt, amellyel szemben Buddha vallsi reformja megvltst, dvssget, az rk krforgsbl val kilpst s szilrd erklcsi tmaszt grt.
A vallsalapt Guatama Sziddhtra, a Buddha (Megvilgtott), a hagyomny szerint i.e. 560 s 480 kztt lt szak-Indiban. A legenda szerint kirlyfi volt, akinek rendkvlisgt csods szletse is bizonytotta. Felnõtt korban egy reggel, egy beteggel, egy halottal s egy aszktval tallkozva jutott el a Megvilgosodshoz, a szenveds s a mlandsg beltshoz.
Maga is remetv lett, gy fogalmazta meg az j vallsi-filozfiai rendszer, a Buddhizmus elveit. Tantsainak legõsibb gyûjtemnye a Tripitaka (Hrom Kosr), az j valls pli nyelven rtszent Knyves Gyûjtemnye.
Az emberi tuds alapja az a felismers, hogy az let szenveds, aminek az oka az rzkisg, az let utni vgy s a tudatlansg. Ezrt lekzdsnek tja sem lehet egyb, mint az rzkisgtõl, a cselekvstõl val tartzkods, a szemllõdõ passzivits, az letsztn kikapcsolsa, a radiklis aszkzis s a meditci.
Aki mindezek gyakorlsra kpess lesz, az megszabadul a llekvndorlssal jr jjszlets terhtõl, s eljut a Nirvnba, ami a ltvgy kialvsa, a teljes megsemmisls, a nemltezs.
Buddha szerint, minden ltezõ, egyszerû alkotelemek vegylke, az sszetartozs csak idõleges. A rszecskk mozgst a Vilgtrvny, a Dharma szabja meg, s az egyes elemek maguk is a Vilgtrvny tredkei, darabki. A dharmk kztt egyarnt vannak ltezõ tulajdonsgok, s folyamatok. Dharma a fld, vagy a vz, a lts vagy az alvs, a szpsg, a szlets, a vgy, a gondolkods, az rzkels, a sznek s a hangok.
Metafizikjn tl, a Buddhizmus elsõsorban erklcsfilozfiai rendszer. Olyan valls, amelynek nincsenek istenei, s nincs mitolgija sem. Maga Buddha nem tagadja istenek ltezst, de nem tulajdonit nekik nagy jelentõsget.
A Buddhizmus lnyege erklcsi s viselkedsi elveinek, letszablyainak sora. Alapja t szably, amelyek a Nirvna fel vezetnek. Tilos brmely lõlny elpuszttsa, msok tulajdonnak elvtele, ms asszonynak rintse, a hazugsg, s a rszegsg. A szerzeteseknek szzessget, s vagyontalansgot kell fogadnia, s aszktikus mdon kell lnie. Az aszkzis clja a teljes passzivits s a lt utni vgyak kioltsa.
Az j hit hamarosan npszerû lett Indiban, s erõs misszis hajlandsgval gyorsan utat tallt Kna, Tibet, Dlkelet-zsia fel. Idõvel sajt mitolgit s rtust is teremett, magba ptve a befogad vidkek vallsi kpzeteit s szoksait. Ennek megfelelõen sok irnyzata jtt ltre, a legfontosabb a Hinajana ("Kis Szekr"). s a Mahajana ("Nagy Szekr"). Az elõbbi fokozott aszkzist hirdet, s a szerzetessg npszerûsgt npszerûsti. gy vli, hogy az dvssg elrse, csak kevesek privilgiuma. Ez az "exkluzv" felfogs, csak szûk krben terjedt, s mra Sri Lanka kivtelvel, szinte mindentt elenyszett.
A Buddhizmus terjedsben a fõszerep a msodikknt emltett (Mahajana) irnyzatnak jutott. E tant a szemlyes istenek sokasga, a mitolgia s a gazdag ritulis formalizmus jellemzi. A tkletessg tja mindenki elõtt nyitva ll, a Nirvnba eljut Buddhiszatvk e hit sajtos szentjei.
Az elmlt kt vezred sorn a Buddhizmus gyakorlatilag kiszorult szlõfldjrõl, Indibl. Ugyanakkor npszerûv vlt a Tvol-Keleten, Knban, Japnban s Mongliban, ahol helyi vallsi elemekkel keveredve tovbb l.
Tibetben, s Mongliban kialakult a Buddhizmus erõsen mgikus, mitologikus vltozata, a Lmaizmus, amely ma taln a Buddhizmus legjellegzetesebb irnyzata.
A Buddhizmus keretben Japnban szletett meg a Zen vallsi, meditcis iskola.
 | | |
|
|
|
Men |
|
|
| | |
|
Bemutatkozs |
|
| India vltozatossgval, kiszmthatatlansgval, szpsgvel elbvli az ide rkezket, de az eurpai letritmushoz szokott turistkat ugyanez a kiszmthatatlansg, vagy nem ilyen szpen fogalmazva: a kosz el is rettentheti. Krnyezet, ghajlat: India egy risi, hromszg alak orszg, a Himalja vonulataitl az India cenig nylik. Pakisztnnal, Knval, Nepllal, Butnnal, Bangladessel, Myanmarral s Sri Lankval hatros. A vilg hetedik legnagyobb s a msodik legnpesebb orszga. szakon a Himalja vonulatai hzdnak, majd dl fel haladva, a Gangesz sksgra rnk. Tovbbhaladva dl fel a Dekkn-fennsk kvetkezik s gy rnk az Indiai cenhoz. India lvilgt az egyre nvekv npessg s a brit gyarmatostk vadszszenvedlye ersen megtizedelte. Ma az orszgnak mindssze 10%-t bortja erd, s mindssze 4%-a nemzeti park. Az egykor oly elterjedt tigriseket, leoprdokat, prducokat, elefntokat, makkkat s a kirlykobrkat mr csak ezeken a helyeken lehet fellelni. ghajlata risi eltrseket mutat. Alapjaiban Indinak hrom vszaka van, a forr, a nedves s a hvs. A monszunes jnius elejn kezddik az orszg dli terletein s egy hnapon bell az egsz orszgra tterjed, s oktber krl r vget. Radzsasztnban szinte soha nem esik az es, ugyanakkor Asszam a Fld legcsapadkosabb helye. A Himaljban hegyvidki ghajlat uralkodik. | | |
|
Levelezs |
|
|
| | |
|
LTNIVALK |
|
| Ha Delhibe rkeznk, knnyen esznkbe juthat, hogy mirt is jttnk ebbe az orszgba. risi szemthegyek, tmeg, hangzavar s furcsa illat fogad bennnket. Ha mgsem fordulunk sarkon, s jobban elmerlnk a vrosban, csodlatos ptszeti emlkeket, a vilg egyik legnagyobb bazrjt s remek teleket fedezhetnk itt fel. A fvros remek kiindulpontot nyjt az agrai s a jaipuri kirndulsokhoz. Egyszval, fogjuk be az orrunkat s lvezzk a nyzsgst! Mumbai, rgi nevn Bombay, az orszg legforgalmasabb vrosa, a hres indiai moziipar kzpontja. Hres a Chowpatty strand s zsia legnagyobb vrslmps negyede. Kalkutta az orszg politikai, mvszeti s oktatsi kzpontja. A vros tdeje a Maidan Park, a helyiek ide jrnak krikett- s focimeccsekre, jgzni s politikai nagygylsekre is. A parkban tallhat az risi fehr mrvny Viktria Emlkm. Szintn rdemes megtekinteni az Indiai Mzeumot, az orszg legnagyobb s legrtkesebb mzeumt, a Botanikus Kertet s Howrah hidat, a vilg legforgalmasabb hdjt. Agra a hres Taj Mahal vrosa. India turisztikai jelkpe a valaha a szerelem oltrn emelt legklnsebb plet, a Taj Mahal. A Mauzleumot Jahan sah emelte msodik felesge halla utn. Szintn ebben a vrosban tallhat a vrs homokkbl plt Agra Erd, melynek fala monumentlis, a falon bell pedig csodaszp mecseteket, kerteket, termeket tallhatunk. Sajnos nem minden rsze ltogathat. Varanasi 2000 ve India vallsi kzpontja. A szent foly, a Gangesz partjn plt zarndokhely a tudomny fellegvra is. A vrosban tbb mint 100 krematrium mkdik, ezek kzl a Manikarnika Ghat a hindu emberek szmra a legszentebb. Minden indiai embernek az a vgya, hogy testt itt hamvasszk el. A nyilvnos hamvasztsokat a turistk is megnzhetik, de azrt a videokamerkat ilyenkor hagyjuk otthon! Shimla vrosa a gyarmati idkben a brit hdtk kedvelt pihenhelye volt. A 2100 mter magasan fekv vroson megltszik emiatt az angol zlsvilg, a katolikus templom, a Gorton Kastly vagy a Vice Royal Lodge angol stlusban plt. Kufri sterepe csak 15 km-re fekszik innen. Jaipur a hres rzsaszn vrosnegyedrl hres, melyet rgi pletei s a vrosfal furcsa szne miatt neveznek gy. Azrt festettk be, hogy jelezzk a vros britekhez fzd lojalitst Alfrd herceg ltogatsakor 1853-ban. A telepls trtnelmi emlkei is ebben a vrosrszben vannak. Ezek kzl kiemelkedik a Johari bazr, a vilg egyik legnagyobb kszerpiaca. A vrosra remek kilts nylik a Hawa Mahalbl, az 1799-ben ptett palotbl. A magyarra Szelek Palotjaknt fordthat pletet azrt ptettk, hogy a kirlyi udvartarts hlgyei innen figyelhessk a vros lett. Udaipur India egyik legromantikusabb vrosa a Pichola-t partjn s szigetein fekszik. A vros nevezetessgei a Jagniwas s a Jagmandir Palota, a vrosi palota, a Jagdis templom s a Bagore ki Haveli. Kochi trtnelmi emlkeirl hres kiktvros. vrosa magn viseli a portugl, a holland s az angol ptszet jellegzetes jegyeit. Itt tallhat India legrgebbi temploma, de lthat itt 16. szzadi szid zsinagga is. rdemes elmenni egy vros krli stahajkzsra, csoportokban szkl delfineket lthatunk. A Kanha Nemzeti Park India legnagyobb nemzeti parkja, ez a dzsungel ihlette Kiplinget a Dzsungel Knyvnek megrsra. Elefnthton tigrismegfigyel kirndulsra mehetnk. Gasztronmia: A kzhiedelemmel ellenttben nem minden hindu ember vegetrinus, csak a dli rszeken s a Gujarati kzssgben lk hagyjk ki tkezskbl teljesen a hst. Hatalmas eltrsek vannak a konyhamvszetben is, attl fggen, hogy melyik orszgrszben jrunk. szakon tbb hst fogyasztanak s inkbb a kzp-zsiai zek dominlnak, annyi klnbsggel, hogy tbb fszert hasznlnak, viszont kevesebb rizst. A dli terleteken tbb rizst s kevesebb hst esznek, s az zek sokkal cspsebbek. Ebben az orszgrszben az emberek az ujjaikat hasznljk eveszkzknt, mi is egynk nyugodtan kzzel, de csak s kizrlag a jobb keznkkel. | | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
