 |
Fontos Portálok |
|
|
| | |
|
UTIKÖNYVEK |
|
|
| | |
|
IRODALOM |
|
|
| | |
|
ZENE |
|
|
| | |
|
ÉRDEKESSÉGEK |
|
|
| | |
|
MAGYAR INDIA UTAZÓK |
|
|
| | |
|
POLITIKA |
|
|
| | |
|
|
|
BUDDHIZMUS |
|
A Buddhizmus szülõföldje az ókori India. Létrejöttének döntõ oka valószínûleg a kasztrendszer, és az azt szentesítõ Brahmanizmus megmerevedése volt, amellyel szemben Buddha vallási reformja megváltást, üdvösséget, az örök körforgásból való kilépést és szilárd erkölcsi támaszt ígért.
A vallásalapító Guatama Sziddhátra, a Buddha (Megvilágított), a hagyomány szerint i.e. 560 és 480 között élt Észak-Indiában. A legenda szerint királyfi volt, akinek rendkívüliségét csodás születése is bizonyította. Felnõtt korában egy öreggel, egy beteggel, egy halottal és egy aszkétával találkozva jutott el a Megvilágosodáshoz, a szenvedés és a múlandóság belátásához.
Maga is remetévé lett, így fogalmazta meg az új vallási-filozófiai rendszer, a Buddhizmus elveit. Tanításainak legõsibb gyûjteménye a Tripitaka (Három Kosár), az új vallás páli nyelven írtszent Könyves Gyûjteménye.
Az emberi tudás alapja az a felismerés, hogy az élet szenvedés, aminek az oka az érzékiség, az élet utáni vágy és a tudatlanság. Ezért leküzdésének útja sem lehet egyéb, mint az érzékiségtõl, a cselekvéstõl való tartózkodás, a szemlélõdõ passzivitás, az életösztön kikapcsolása, a radikális aszkézis és a meditáció.
Aki mindezek gyakorlására képessé lesz, az megszabadul a lélekvándorlással járó újjászületés terhétõl, és eljut a Nirvánába, ami a létvágy kialvása, a teljes megsemmisülés, a nemlétezés.
Buddha szerint, minden létezõ, egyszerû alkotóelemek vegyüléke, az összetartozás csak idõleges. A részecskék mozgását a Világtörvény, a Dharma szabja meg, s az egyes elemek maguk is a Világtörvény töredékei, darabkái. A dharmák között egyaránt vannak létezõ tulajdonságok, és folyamatok. Dharma a föld, vagy a víz, a látás vagy az alvás, a szépség, a születés, a vágy, a gondolkodás, az érzékelés, a színek és a hangok.
Metafizikáján túl, a Buddhizmus elsõsorban erkölcsfilozófiai rendszer. Olyan vallás, amelynek nincsenek istenei, és nincs mitológiája sem. Maga Buddha nem tagadja istenek létezését, de nem tulajdonit nekik nagy jelentõséget.
A Buddhizmus lényege erkölcsi és viselkedési elveinek, életszabályainak sora. Alapja öt szabály, amelyek a Nirvána felé vezetnek. Tilos bármely élõlény elpusztítása, mások tulajdonának elvétele, más asszonyának érintése, a hazugság, és a részegség. A szerzeteseknek szüzességet, és vagyontalanságot kell fogadnia, és aszkétikus módon kell élnie. Az aszkézis célja a teljes passzivitás és a lét utáni vágyak kioltása.
Az új hit hamarosan népszerû lett Indiában, és erõs missziós hajlandóságával gyorsan utat talált Kína, Tibet, Délkelet-Ázsia felé. Idõvel saját mitológiát és rítust is teremett, magába építve a befogadó vidékek vallási képzeteit és szokásait. Ennek megfelelõen sok irányzata jött létre, a legfontosabb a Hinajana ("Kis Szekér"). És a Mahajana ("Nagy Szekér"). Az elõbbi fokozott aszkézist hirdet, és a szerzetesség népszerûségét népszerûsíti. Úgy véli, hogy az üdvösség elérése, csak kevesek privilégiuma. Ez az "exkluzív" felfogás, csak szûk körben terjedt, s mára Sri Lanka kivételével, szinte mindenütt elenyészett.
A Buddhizmus terjedésében a fõszerep a másodikként említett (Mahajana) irányzatnak jutott. E tant a személyes istenek sokasága, a mitológia és a gazdag rituális formalizmus jellemzi. A tökéletesség útja mindenki elõtt nyitva áll, a Nirvánába eljutó Buddhiszatvák e hit sajátos szentjei.
Az elmúlt két évezred során a Buddhizmus gyakorlatilag kiszorult szülõföldjérõl, Indiából. Ugyanakkor népszerûvé vált a Távol-Keleten, Kínában, Japánban és Mongóliában, ahol helyi vallási elemekkel keveredve tovább él.
Tibetben, és Mongóliában kialakult a Buddhizmus erõsen mágikus, mitologikus változata, a Lámaizmus, amely ma talán a Buddhizmus legjellegzetesebb irányzata.
A Buddhizmus keretében Japánban született meg a Zen vallási, meditációs iskola.
 | | |
|
|
|
Menü |
|
|
| | |
|
Bemutatkozás |
|
| India változatosságával, kiszámíthatatlanságával, szépségével elbűvöli az ide érkezőket, de az európai életritmushoz szokott turistákat ugyanez a kiszámíthatatlanság, vagy nem ilyen szépen fogalmazva: a káosz el is rettentheti. Környezet, éghajlat: India egy óriási, háromszög alakú ország, a Himalája vonulataitól az India óceánig nyúlik. Pakisztánnal, Kínával, Nepállal, Butánnal, Bangladessel, Myanmarral és Sri Lankával határos. A világ hetedik legnagyobb és a második legnépesebb országa. Északon a Himalája vonulatai húzódnak, majd dél felé haladva, a Gangesz síkságára érünk. Továbbhaladva dél felé a Dekkán-fennsík következik és így érünk az Indiai óceánhoz. India élővilágát az egyre növekvő népesség és a brit gyarmatosítók vadászszenvedélye erősen megtizedelte. Ma az országnak mindössze 10%-át borítja erdő, és mindössze 4%-a nemzeti park. Az egykor oly elterjedt tigriseket, leopárdokat, párducokat, elefántokat, makákókat és a királykobrákat már csak ezeken a helyeken lehet fellelni. Éghajlata óriási eltéréseket mutat. Alapjaiban Indiának három évszaka van, a forró, a nedves és a hűvös. A monszuneső június elején kezdődik az ország déli területein és egy hónapon belül az egész országra átterjed, és október körül ér véget. Radzsasztánban szinte soha nem esik az eső, ugyanakkor Asszam a Föld legcsapadékosabb helye. A Himalájában hegyvidéki éghajlat uralkodik. | | |
|
Levelezés |
|
|
| | |
|
LÁTNIVALÓK |
|
| Ha Delhibe érkezünk, könnyen eszünkbe juthat, hogy miért is jöttünk ebbe az országba. Óriási szeméthegyek, tömeg, hangzavar és furcsa illat fogad bennünket. Ha mégsem fordulunk sarkon, és jobban elmerülünk a városban, csodálatos építészeti emlékeket, a világ egyik legnagyobb bazárját és remek ételeket fedezhetünk itt fel. A főváros remek kiindulópontot nyújt az agrai és a jaipuri kirándulásokhoz. Egyszóval, fogjuk be az orrunkat és élvezzük a nyüzsgést! Mumbai, régi nevén Bombay, az ország legforgalmasabb városa, a híres indiai moziipar központja. Híres a Chowpatty strand és Ázsia legnagyobb vöröslámpás negyede. Kalkutta az ország politikai, mővészeti és oktatási központja. A város tüdeje a Maidan Park, a helyiek ide járnak krikett- és focimeccsekre, jógázni és politikai nagygyűlésekre is. A parkban található az óriási fehér márvány Viktória Emlékmű. Szintén érdemes megtekinteni az Indiai Múzeumot, az ország legnagyobb és legértékesebb múzeumát, a Botanikus Kertet és Howrah hidat, a világ legforgalmasabb hídját. Agra a híres Taj Mahal városa. India turisztikai jelképe a valaha a szerelem oltárán emelt legkülönösebb épület, a Taj Mahal. A Mauzóleumot Jahan sah emelte második felesége halála után. Szintén ebben a városban található a vörös homokkőből épült Agra Erőd, melynek fala monumentális, a falon belül pedig csodaszép mecseteket, kerteket, termeket találhatunk. Sajnos nem minden része látogatható. Varanasi 2000 éve India vallási központja. A szent folyó, a Gangesz partján épült zarándokhely a tudomány fellegvára is. A városban több mint 100 krematórium működik, ezek közül a Manikarnika Ghat a hindu emberek számára a legszentebb. Minden indiai embernek az a vágya, hogy testét itt hamvasszák el. A nyilvános hamvasztásokat a turisták is megnézhetik, de azért a videokamerákat ilyenkor hagyjuk otthon! Shimla városa a gyarmati időkben a brit hódítók kedvelt pihenőhelye volt. A 2100 méter magasan fekvő városon meglátszik emiatt az angol ízlésvilág, a katolikus templom, a Gorton Kastély vagy a Vice Royal Lodge angol stílusban épült. Kufri síterepe csak 15 km-re fekszik innen. Jaipur a híres rózsaszín városnegyedéről híres, melyet régi épületei és a városfal furcsa színe miatt neveznek így. Azért festették be, hogy jelezzék a város britekhez fűződő lojalitását Alfréd herceg látogatásakor 1853-ban. A település történelmi emlékei is ebben a városrészben vannak. Ezek közül kiemelkedik a Johari bazár, a világ egyik legnagyobb ékszerpiaca. A városra remek kilátás nyílik a Hawa Mahalból, az 1799-ben épített palotából. A magyarra Szelek Palotájaként fordítható épületet azért építették, hogy a királyi udvartartás hölgyei innen figyelhessék a város életét. Udaipur India egyik legromantikusabb városa a Pichola-tó partján és szigetein fekszik. A város nevezetességei a Jagniwas és a Jagmandir Palota, a városi palota, a Jagdis templom és a Bagore ki Haveli. Kochi történelmi emlékeiről híres kikötőváros. Óvárosa magán viseli a portugál, a holland és az angol építészet jellegzetes jegyeit. Itt található India legrégebbi temploma, de látható itt 16. századi szidó zsinagóga is. Érdemes elmenni egy város körüli sétahajókázásra, csoportokban úszkáló delfineket láthatunk. A Kanha Nemzeti Park India legnagyobb nemzeti parkja, ez a dzsungel ihlette Kiplinget a Dzsungel Könyvének megírására. Elefántháton tigrismegfigyelő kirándulásra mehetünk. Gasztronómia: A közhiedelemmel ellentétben nem minden hindu ember vegetáriánus, csak a déli részeken és a Gujarati közösségben élők hagyják ki étkezésükből teljesen a húst. Hatalmas eltérések vannak a konyhaművészetben is, attól függően, hogy melyik országrészben járunk. Északon több húst fogyasztanak és inkább a közép-ázsiai ízek dominálnak, annyi különbséggel, hogy több fűszert használnak, viszont kevesebb rizst. A déli területeken több rizst és kevesebb húst esznek, és az ízek sokkal csípősebbek. Ebben az országrészben az emberek az ujjaikat használják evőeszközként, mi is együnk nyugodtan kézzel, de csak és kizárólag a jobb kezünkkel. | | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
