|
Fontos Portlok |
|
| |
|
UTIKNYVEK |
|
| |
|
IRODALOM |
|
| |
|
ZENE |
|
| |
|
RDEKESSGEK |
|
| |
|
MAGYAR INDIA UTAZK |
|
| |
|
POLITIKA |
|
| |
|
|
|
GANGESZ |
|
Br a hatalmas Gangesz erõsen szennyezett, a hinduk mgis a Fld legszentebb viznek tartjk, amelynek akr egyetlen cseppje is kpes a hvõ zarndokok lelkt fldi bûneiktõl megtiszttani, s gy halluk utn megszabadulnak az rks jjszlets gytrelmtõl…
A hinduk szemben a Gangesz testesti meg Gangt, a megtisztuls istennõjt. A foly eredetileg a mennyben folyt, mg Bhagratha kirly le nem hozta a fldre, hogy megtiszttsa õsei hamvait. Az istennõfoly, hogy zuhansnak ereje ne seperje el a Fld lakit, elõszr Siva isten fejre hullott, s vgigcsorgott bozontos frtjein. Minden vben tmrdek zarndok, kztk sok beteg s haldokl, teszi meg a hossz, fraszt utat a Gangeszig abban a remnyben, hogy ha isznak a vizbõl s megmertkeznek benne, megszabadulnak bûneiktõl…
A foly lelket tisztt hatsba vetett hit viznek hûstõ erejbõl fakad. Szmos hindu szoks alapul azon a meggyõzõdsen, hogy az erõ azonos a hõvel, s ha az erõ gonosz, vzzel lehûtve hatst veszti. Hisznek abban is, hogy ha a foly partjn hamvasztjk el testket s hamvaikat a vizbe szrjk, nem kell tbb jjszletnik, lelkk vgre a Paradicsomba, vagyis a nirvnba juthat.
A Gangesz vizn elõszr a Gomukhbl (Tehnszj), ebbõl a Himalja lbnak egy eldugott szegletben lvõ jgbarlangbl kilpve csillan meg a napfny. India legszentebb folyjnak itt mg Bhagirathi a neve. A gyors vizû folycska egy szurdokon szguld vgig a Garvl-hegysgben, medrt mltsgteljes fenyõk, illatos cdrusok s ragyog vrs rododendronok szeglyezik.
Dvaprjag vrosa utn, a magasra tornyosul sziklb kzt rohan Bhagirathi vize a lass folys Alaknanda folyval egyesl, s innen kezdve Gangesz a neve. A Gangesz mr jval mltsgteljesebben hmplyg tovbb Haridvrig, a folypart egyik legszentebb vrosig, ahol minden tavasszal 100 ezernl is tbb hindu nnepli Gangesz Anya szletst. Levelekbõl ksztett csnakocskkban a ginek nevezett, tiszttott vajba mrtott krmvirgszirmokat bocstanak vzre, s meggyjtjk õket.
A "csnakocskk" tjra bocstsa
A Gangesz Haridvrnl r ki a sksgra, itt kelet fel veszi tjt egszen Allhbdig, ahol beletorkollik a Jamuna. A hinduk a kt foly egyeslsnek pontjt, a szangamot is szent helyknt tisztelik, s minden vben sznpomps nnepet rendeznek a tiszteletre. Ezerszm rkeznek a zarndokok, az utckon dudsok s krtsk ksrik a tollakkal s dszes kelmkkel felkestett tevk s elefntok htn utaz szent embereket, a szdhukat.
India legõsibb s legszentebb Gangesz-parti vrosnl, Vrnaszinl (Benresznl) a foly vize a hres ghtokat, vagyis a frdõzõhelyekhez vezetõ lpcsõsorokat mossa.
A ghtok 5 km hosszan szeglyezik a folyt. Az idõs s beteg zarndokok abban remnykednek, Vrnaszinl ri õket a hall, mert Gangesz Anya itt szabadtja fel a hinduk lelkt a szlets s jjszlets rkõs krforgsbl. Az elhunytak testt a hres halottgetõ ghton, a Manikarnikn getik el nmbõl, azaz szantlfbl rakott mglykon, melyeket jjel-nappal õriznek a domok, a terlet felgyelõi, akik kzt aprl fira szll e megtisztelõ feladat. A foly partjn szent emberek kntljk torokhangon a mantrkat, az õsi himnuszokat s varzsszvegeket. Vrnaszinl a holtak hamvasztst egy 400 tag testlet tagjai, a domok felgyelik, õk a halotti mglyk meggyjtshoz hasznlt szent tûz õrzõi. A szeretteik elhamvasztst kvn rokonoknak ki kell fizetnik a domokat, s meg kell vsrolniuk a mglyhoz szksges tûzift s illatszereket. Ezt sokan nem engedhetik meg maguknak, mivel ahogy egyre kevesebb a tzelõnek alkalmas szantlfa Indiban, gy emelkedik az ra is…
1989-ben - a szegnyek megsegtsre - elektromos hamvasztt helyeztek zembe a vros egyik halotthamvaszt ghfjnl. A domok, akiknek veszlybe kerlt jvedelmezõ monopliuma, azt lltottk, ez a mdszer nem felel meg a hinduk szent rsaiban elõrt kvetelmnyeknek…
A hindu halottak testt mg ma is a vilg egyik legõsibb s legmegindtbb szertartsnak keretben hamvasztjk el a Gangesz partjn. A fehr lepelbe burkolt tetemeket a Gangeszbe mertik, mielõtt a mglyra emelnk. A foly mellett, akrmikor is nzzk, nappal vagy jszaka, mindig legalbb fltucatnyi halotti mglya lobog…
Halotti mglyk...
Patn utn a foly ismt dlnek fordul, s a delta cs csnl lvõ Faraktra-gt kzelben neve ismt Bhagirathira vltozik. A tovbbra is Gangesznek nevezett keleti g Banglades terletn halad tovbb, a nyugati g neve azon ban ismt megvltozik, s Hgliknt folyik tovbb. Ezen a szakaszon hrhedten nehz a hajzs, rengeteg matrz s csnakos lelte mr hallt itt. Kalkutta, India legnagyobb vrosa s elõvrosai az egybknt szintn szentnek tartott Hgli kt partjn terlnek el, 80 km hosszsgban. A foly vgl elri a Bengli-blt, ahol szmos gra szakadva, a mocsaras Szundabarnszon t mlik a tengerbe.
A Gangesz a maga 2506 km-es hosszval nem tartozik a vilg leghosszabb folyamai kz, a Nluson s az Amazonason is tbb mint ktszer ekkora a tvolsg a forrs s a torkolat kztt, de egyetlen ms foly sem rszesl ekkora tiszteletben, s egyetlen ms foly sem foglalkoztatta ennyire az emberi kpzeletet. Megihlette az kori Vergiliust s Ovidiust s a kzpkori Firenze nagy kltõjt, Dantt is. Nagy Sndor azt hitte, a Gangesz jelzi a vilgmindensg hatrt. A kzpkor egyik nagy utazja, az angol Sir John Mandeville (br trtneteinek nagy rsze csak a mondkban ltezõ helyekrõl szlt) 1356-ban megjelent, Sir John Mandevidle utazsai cmû knyvben egyenesen azt lltotta, hogy a Gangesz a Paradicsomban ered, s medrnek kavicsai kzt aranyrgk tallhatk. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a hinduk szmra a foly vize az rk boldogsg elnyersre knl lehetõsget… | |
|
|
|
Men |
|
| |
|
Bemutatkozs |
|
India vltozatossgval, kiszmthatatlansgval, szpsgvel elbvli az ide rkezket, de az eurpai letritmushoz szokott turistkat ugyanez a kiszmthatatlansg, vagy nem ilyen szpen fogalmazva: a kosz el is rettentheti. Krnyezet, ghajlat: India egy risi, hromszg alak orszg, a Himalja vonulataitl az India cenig nylik. Pakisztnnal, Knval, Nepllal, Butnnal, Bangladessel, Myanmarral s Sri Lankval hatros. A vilg hetedik legnagyobb s a msodik legnpesebb orszga. szakon a Himalja vonulatai hzdnak, majd dl fel haladva, a Gangesz sksgra rnk. Tovbbhaladva dl fel a Dekkn-fennsk kvetkezik s gy rnk az Indiai cenhoz. India lvilgt az egyre nvekv npessg s a brit gyarmatostk vadszszenvedlye ersen megtizedelte. Ma az orszgnak mindssze 10%-t bortja erd, s mindssze 4%-a nemzeti park. Az egykor oly elterjedt tigriseket, leoprdokat, prducokat, elefntokat, makkkat s a kirlykobrkat mr csak ezeken a helyeken lehet fellelni. ghajlata risi eltrseket mutat. Alapjaiban Indinak hrom vszaka van, a forr, a nedves s a hvs. A monszunes jnius elejn kezddik az orszg dli terletein s egy hnapon bell az egsz orszgra tterjed, s oktber krl r vget. Radzsasztnban szinte soha nem esik az es, ugyanakkor Asszam a Fld legcsapadkosabb helye. A Himaljban hegyvidki ghajlat uralkodik. | |
|
Levelezs |
|
| |
|
LTNIVALK |
|
Ha Delhibe rkeznk, knnyen esznkbe juthat, hogy mirt is jttnk ebbe az orszgba. risi szemthegyek, tmeg, hangzavar s furcsa illat fogad bennnket. Ha mgsem fordulunk sarkon, s jobban elmerlnk a vrosban, csodlatos ptszeti emlkeket, a vilg egyik legnagyobb bazrjt s remek teleket fedezhetnk itt fel. A fvros remek kiindulpontot nyjt az agrai s a jaipuri kirndulsokhoz. Egyszval, fogjuk be az orrunkat s lvezzk a nyzsgst! Mumbai, rgi nevn Bombay, az orszg legforgalmasabb vrosa, a hres indiai moziipar kzpontja. Hres a Chowpatty strand s zsia legnagyobb vrslmps negyede. Kalkutta az orszg politikai, mvszeti s oktatsi kzpontja. A vros tdeje a Maidan Park, a helyiek ide jrnak krikett- s focimeccsekre, jgzni s politikai nagygylsekre is. A parkban tallhat az risi fehr mrvny Viktria Emlkm. Szintn rdemes megtekinteni az Indiai Mzeumot, az orszg legnagyobb s legrtkesebb mzeumt, a Botanikus Kertet s Howrah hidat, a vilg legforgalmasabb hdjt. Agra a hres Taj Mahal vrosa. India turisztikai jelkpe a valaha a szerelem oltrn emelt legklnsebb plet, a Taj Mahal. A Mauzleumot Jahan sah emelte msodik felesge halla utn. Szintn ebben a vrosban tallhat a vrs homokkbl plt Agra Erd, melynek fala monumentlis, a falon bell pedig csodaszp mecseteket, kerteket, termeket tallhatunk. Sajnos nem minden rsze ltogathat. Varanasi 2000 ve India vallsi kzpontja. A szent foly, a Gangesz partjn plt zarndokhely a tudomny fellegvra is. A vrosban tbb mint 100 krematrium mkdik, ezek kzl a Manikarnika Ghat a hindu emberek szmra a legszentebb. Minden indiai embernek az a vgya, hogy testt itt hamvasszk el. A nyilvnos hamvasztsokat a turistk is megnzhetik, de azrt a videokamerkat ilyenkor hagyjuk otthon! Shimla vrosa a gyarmati idkben a brit hdtk kedvelt pihenhelye volt. A 2100 mter magasan fekv vroson megltszik emiatt az angol zlsvilg, a katolikus templom, a Gorton Kastly vagy a Vice Royal Lodge angol stlusban plt. Kufri sterepe csak 15 km-re fekszik innen. Jaipur a hres rzsaszn vrosnegyedrl hres, melyet rgi pletei s a vrosfal furcsa szne miatt neveznek gy. Azrt festettk be, hogy jelezzk a vros britekhez fzd lojalitst Alfrd herceg ltogatsakor 1853-ban. A telepls trtnelmi emlkei is ebben a vrosrszben vannak. Ezek kzl kiemelkedik a Johari bazr, a vilg egyik legnagyobb kszerpiaca. A vrosra remek kilts nylik a Hawa Mahalbl, az 1799-ben ptett palotbl. A magyarra Szelek Palotjaknt fordthat pletet azrt ptettk, hogy a kirlyi udvartarts hlgyei innen figyelhessk a vros lett. Udaipur India egyik legromantikusabb vrosa a Pichola-t partjn s szigetein fekszik. A vros nevezetessgei a Jagniwas s a Jagmandir Palota, a vrosi palota, a Jagdis templom s a Bagore ki Haveli. Kochi trtnelmi emlkeirl hres kiktvros. vrosa magn viseli a portugl, a holland s az angol ptszet jellegzetes jegyeit. Itt tallhat India legrgebbi temploma, de lthat itt 16. szzadi szid zsinagga is. rdemes elmenni egy vros krli stahajkzsra, csoportokban szkl delfineket lthatunk. A Kanha Nemzeti Park India legnagyobb nemzeti parkja, ez a dzsungel ihlette Kiplinget a Dzsungel Knyvnek megrsra. Elefnthton tigrismegfigyel kirndulsra mehetnk. Gasztronmia: A kzhiedelemmel ellenttben nem minden hindu ember vegetrinus, csak a dli rszeken s a Gujarati kzssgben lk hagyjk ki tkezskbl teljesen a hst. Hatalmas eltrsek vannak a konyhamvszetben is, attl fggen, hogy melyik orszgrszben jrunk. szakon tbb hst fogyasztanak s inkbb a kzp-zsiai zek dominlnak, annyi klnbsggel, hogy tbb fszert hasznlnak, viszont kevesebb rizst. A dli terleteken tbb rizst s kevesebb hst esznek, s az zek sokkal cspsebbek. Ebben az orszgrszben az emberek az ujjaikat hasznljk eveszkzknt, mi is egynk nyugodtan kzzel, de csak s kizrlag a jobb keznkkel. | |
|
|