 |
Fontos Portlok |
|
|
| | |
|
UTIKNYVEK |
|
|
| | |
|
IRODALOM |
|
|
| | |
|
ZENE |
|
|
| | |
|
RDEKESSGEK |
|
|
| | |
|
MAGYAR INDIA UTAZK |
|
|
| | |
|
POLITIKA |
|
|
| | |
|
|
|
HINDUIZMUS |
|
| Az rja npek honfoglalsval (i.e. msodik vezred dereka), j szakasz kezdõdtt India vallstrtnetben. Ezt a hitrendszert, amelyet ma a hinduk tbbsge kvet, ltalban Hinduizmusnak nevezik. E nv mgtt valjban egysges, de hrom korszakra tagold fejlõdsi folyamat ll. A vdikus peridus (az i.e. hatodik szzadig), a brahmanizmus a tizedik szzadig), s a Hinduizmus (mig tart) szakasza.
Az Indit meghdt nomdok vallsi kpzeteinek kzppontjban, istentett termszeti erõk lltak. Az surk, s Dvk, segtõ, s rt lnyek csoportja. Diausz az g, Szurj, a Nap, Agni pedig a Tûz istene volt, akik felett a szemlytelen Sors, Rit uralkodott.
A pantheonba hamarosan bekerltek õsi Indiai istenek is (Lahami, a Szerencse, Szrszvati, a Tuds, vagy Durg, a Termszeti Erõk rnõje).
E fejlõds dokumentumai a legõsibb Indiai Szent Knyvek, a Vdk, õsi himnuszok, dalok, szertartsi s varzsszvegek gyûjtemnyei. E szvegek szerint a Vilg, Diausz-pita s a Fldanya nszbl szrmazik. Az istenek trsadalmnak ln, a harcos kirly, Indra, Mithra Napisten, s Varuna, a Pusztuls Ura ll. Az istenek egsz vilga felett pedig a kifrkszhetetlen Vilgtrvny, a Dharm parancsol.
E fogalom az indiai vallsi vilgkp alapja. , az rk, kozmikus krforgs elve. Eszerint a vilg vgtelen s rk. Trtnete a kosz s a kozmosz lland vltozsa, az istenek, a termszet s az ember szakadatlan szletse, pusztulsa s jjszletse.
E folyamatban az emberek sorst a j- ill. a rossztettek ltal meghatrozott vgzet, a karma irnytja. Mr ebben a korszakban kibontakozik a llekvndorls hite, aminek kvetkeztben az indiai vallsban nincs tlvilghit.
Az emberek vilgban, az llandsg, s a vltozs alapja a kasztrendszer (a papok, kzmûvesek s szolgk osztlya rk, s csak a trelem s belenyugvs ad nmi eslyt, hogy az ember kvetkezõ letben magasabb kasztba szlessen).
A vgzetnek az istenek sem parancsolnak, õk is csupn segthetik az embert a boldogulsban.
Az i.e. hatodik szzadtl j szakasz kezdõdik az indiai vallsfejlõdsben. j Szent Knyvek (Upanisadok) szletnek, megszilrdul a kasztrendszer, megerõsdik a papi rend szerepe. Ebbõl az idõbõl õriz emlkeket a kt nagy eposz, a Mhbhtra, s a Ramajna. A rgi istenek elvesztik vezetõ szerepket, s helykbe egy sajtos istenhromsg, (trimurti) lp. Brahm, a Vilg Teremtõje, Visnu, Vilg Fenntartja, s Siva, a Pusztuls Ura. E hrom isten tevkenysgeinek sajtos krforgsa a vilgfolyamat ciklikus, ismtlõdõ rendje.
A klasszikus indiai vallsossg soha nem ismerte az egysges (dogmatizlt) hitrendszer, vagy a szervezett egyhz fogalmt. Kialakult a szmtalan istensg szentlynek a kultuszt pol papsg, a remetesg, a s szerzetessg. A mai Hindu lett is kultikus (tkezsi s magatartsi) szablyok sokasga alaktja. Ugyanakkor az alapvetõ ritulis s teolgiai elvek kzl ki - ki kedvre vlaszthatott magnak szemlletmdot, iskolt, sõt istent is.
gy alakulhatott ki az utbbi, mintegy 500 vben az a vallsi sokflesgbe veszõ Brahmanizmus, amit Hinduizmusnak neveznek. A mai Hindu vallsi vilgban Brahm kultusztalan isten, csupn mitolgiai, filozfiai fikci.
Vannak, akik Visnut, msok Sivt tisztelik fõistenknt. Ismt msok pedig archaikus kultuszoknak hdolnak. Ami kzs, az a karma-tan s a llekvndorls hite, a meditcira s az aszkzisre val hajlandsg.
Sokoldalan hatott a Hinduizmusra a Buddhizmus, majd az Iszlm. Ezeknek sok elemt magba fogadta, mitolgijba, s rtusba ptette be.
Kplkenysge ellenre (vagy ppen ezrt) a Hinduizmus, korunk egyik legtbb hvõt szmll vallsi rendszere, annak ellenre, hogy a Hinduizmus nem volt, s ma sem misszionl valls. | | |
|
|
|
Men |
|
|
| | |
|
Bemutatkozs |
|
| India vltozatossgval, kiszmthatatlansgval, szpsgvel elbvli az ide rkezket, de az eurpai letritmushoz szokott turistkat ugyanez a kiszmthatatlansg, vagy nem ilyen szpen fogalmazva: a kosz el is rettentheti. Krnyezet, ghajlat: India egy risi, hromszg alak orszg, a Himalja vonulataitl az India cenig nylik. Pakisztnnal, Knval, Nepllal, Butnnal, Bangladessel, Myanmarral s Sri Lankval hatros. A vilg hetedik legnagyobb s a msodik legnpesebb orszga. szakon a Himalja vonulatai hzdnak, majd dl fel haladva, a Gangesz sksgra rnk. Tovbbhaladva dl fel a Dekkn-fennsk kvetkezik s gy rnk az Indiai cenhoz. India lvilgt az egyre nvekv npessg s a brit gyarmatostk vadszszenvedlye ersen megtizedelte. Ma az orszgnak mindssze 10%-t bortja erd, s mindssze 4%-a nemzeti park. Az egykor oly elterjedt tigriseket, leoprdokat, prducokat, elefntokat, makkkat s a kirlykobrkat mr csak ezeken a helyeken lehet fellelni. ghajlata risi eltrseket mutat. Alapjaiban Indinak hrom vszaka van, a forr, a nedves s a hvs. A monszunes jnius elejn kezddik az orszg dli terletein s egy hnapon bell az egsz orszgra tterjed, s oktber krl r vget. Radzsasztnban szinte soha nem esik az es, ugyanakkor Asszam a Fld legcsapadkosabb helye. A Himaljban hegyvidki ghajlat uralkodik. | | |
|
Levelezs |
|
|
| | |
|
LTNIVALK |
|
| Ha Delhibe rkeznk, knnyen esznkbe juthat, hogy mirt is jttnk ebbe az orszgba. risi szemthegyek, tmeg, hangzavar s furcsa illat fogad bennnket. Ha mgsem fordulunk sarkon, s jobban elmerlnk a vrosban, csodlatos ptszeti emlkeket, a vilg egyik legnagyobb bazrjt s remek teleket fedezhetnk itt fel. A fvros remek kiindulpontot nyjt az agrai s a jaipuri kirndulsokhoz. Egyszval, fogjuk be az orrunkat s lvezzk a nyzsgst! Mumbai, rgi nevn Bombay, az orszg legforgalmasabb vrosa, a hres indiai moziipar kzpontja. Hres a Chowpatty strand s zsia legnagyobb vrslmps negyede. Kalkutta az orszg politikai, mvszeti s oktatsi kzpontja. A vros tdeje a Maidan Park, a helyiek ide jrnak krikett- s focimeccsekre, jgzni s politikai nagygylsekre is. A parkban tallhat az risi fehr mrvny Viktria Emlkm. Szintn rdemes megtekinteni az Indiai Mzeumot, az orszg legnagyobb s legrtkesebb mzeumt, a Botanikus Kertet s Howrah hidat, a vilg legforgalmasabb hdjt. Agra a hres Taj Mahal vrosa. India turisztikai jelkpe a valaha a szerelem oltrn emelt legklnsebb plet, a Taj Mahal. A Mauzleumot Jahan sah emelte msodik felesge halla utn. Szintn ebben a vrosban tallhat a vrs homokkbl plt Agra Erd, melynek fala monumentlis, a falon bell pedig csodaszp mecseteket, kerteket, termeket tallhatunk. Sajnos nem minden rsze ltogathat. Varanasi 2000 ve India vallsi kzpontja. A szent foly, a Gangesz partjn plt zarndokhely a tudomny fellegvra is. A vrosban tbb mint 100 krematrium mkdik, ezek kzl a Manikarnika Ghat a hindu emberek szmra a legszentebb. Minden indiai embernek az a vgya, hogy testt itt hamvasszk el. A nyilvnos hamvasztsokat a turistk is megnzhetik, de azrt a videokamerkat ilyenkor hagyjuk otthon! Shimla vrosa a gyarmati idkben a brit hdtk kedvelt pihenhelye volt. A 2100 mter magasan fekv vroson megltszik emiatt az angol zlsvilg, a katolikus templom, a Gorton Kastly vagy a Vice Royal Lodge angol stlusban plt. Kufri sterepe csak 15 km-re fekszik innen. Jaipur a hres rzsaszn vrosnegyedrl hres, melyet rgi pletei s a vrosfal furcsa szne miatt neveznek gy. Azrt festettk be, hogy jelezzk a vros britekhez fzd lojalitst Alfrd herceg ltogatsakor 1853-ban. A telepls trtnelmi emlkei is ebben a vrosrszben vannak. Ezek kzl kiemelkedik a Johari bazr, a vilg egyik legnagyobb kszerpiaca. A vrosra remek kilts nylik a Hawa Mahalbl, az 1799-ben ptett palotbl. A magyarra Szelek Palotjaknt fordthat pletet azrt ptettk, hogy a kirlyi udvartarts hlgyei innen figyelhessk a vros lett. Udaipur India egyik legromantikusabb vrosa a Pichola-t partjn s szigetein fekszik. A vros nevezetessgei a Jagniwas s a Jagmandir Palota, a vrosi palota, a Jagdis templom s a Bagore ki Haveli. Kochi trtnelmi emlkeirl hres kiktvros. vrosa magn viseli a portugl, a holland s az angol ptszet jellegzetes jegyeit. Itt tallhat India legrgebbi temploma, de lthat itt 16. szzadi szid zsinagga is. rdemes elmenni egy vros krli stahajkzsra, csoportokban szkl delfineket lthatunk. A Kanha Nemzeti Park India legnagyobb nemzeti parkja, ez a dzsungel ihlette Kiplinget a Dzsungel Knyvnek megrsra. Elefnthton tigrismegfigyel kirndulsra mehetnk. Gasztronmia: A kzhiedelemmel ellenttben nem minden hindu ember vegetrinus, csak a dli rszeken s a Gujarati kzssgben lk hagyjk ki tkezskbl teljesen a hst. Hatalmas eltrsek vannak a konyhamvszetben is, attl fggen, hogy melyik orszgrszben jrunk. szakon tbb hst fogyasztanak s inkbb a kzp-zsiai zek dominlnak, annyi klnbsggel, hogy tbb fszert hasznlnak, viszont kevesebb rizst. A dli terleteken tbb rizst s kevesebb hst esznek, s az zek sokkal cspsebbek. Ebben az orszgrszben az emberek az ujjaikat hasznljk eveszkzknt, mi is egynk nyugodtan kzzel, de csak s kizrlag a jobb keznkkel. | | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
